| A Koppány völgye a megye egyik legszebb természeti területe. A patak déli oldalán a dombok hirtelen, szakadékosan emelkednek ki a völgyből, s a völgyzugokban falvak vannak. Amikor a völgy kinyílik, a formák lágyabbak lesznek, elénk tárul Törökkoppány. Nevével a 12. század elejétől találkozhatunk a forrásokban: Villa Cuppan(1138), Koban(1332-37), "plebanus de Koppan (1347) alakban. A budai pasa 1551-53 között foglalta el és szandzsák (kerület) lett, melyhez 5 nahie (járás) tartozott kb. 60 településsel. A törökök várat, fürdőt építettek, a templomot és a plébániát saját szokásaik szerint alakították át. Erről a korról a néphagyomány sokkal többet őrzött meg, mint a dokumentumok ( pl.: utca-, dülőnevek). 1715-től az Esterházyaknak és a veszprémi püspökségnek a birtoka volt. A település a 20. század elején hanyatlani kezdett, mert a vasút és az autóút elkerülte. 1960. után a fejlődés újra megindult. Közös tanácsi székhely lett, a Koppány völgyi községek igazgatási központja. Új iskola, ABC és bisztro, túristaház épült, új bekötőutat kapott a falu Bonnya felé. Nevezetességei: a turbános török sírkő, a törökkori mosdómedence, a török kút, a helytörténeti kiállítás és a műemlék templom, melynek hálóboltozatos szentélye 1490-ből való, a hajót 1799-ben építették. |