Somogy megye az ország délnyugati részén, a Balaton és a Dráva folyó között terül el, délen Horvátországgal határos. Lankás dombvidéke kedvező letelepedési feltételeket és védelmet adott a múlt népeinek, az őskortól a honfoglalásig: ezt bizonyítja a közel kétezer régészeti lelőhely is. Kiterjedése 6036 km2, lakossága majdnem 340 ezer fő. Népsűrűsége az 57 fő/km2-rel legkisebb az országban. Természeti adottságai változatosak. Gazdasága mezőgazdasági jellegű, ipara közepesen fejlett. A megye településhálózatát az aprófalvak jellemzik. A megyében 231 község és 12 város van. A városokban él a lakosság 49%-a. A megye gazdasági szerkezetének gerincét a mező- és erdőgazdaság, valamint a termékeit feldolgozó élelmiszeripar (52,8%) és a faipar (5,3%) képezi. Jelentős termelőbázisok alakultak ki a gépiparban (23,8%), a textiliparban (6,5%), a vegyiparban (5,8%). Az országos átlagnál fejlettebb kereskedelem jól szolgálja az idegenforgalom sokszínű igényeit, amely a megye egyik meghatározó ágazata, és törekvései szerint a jövő gazdasági húzóereje lehet, hiszen a megye természeti adottságai, népi hagyományai, a Balaton 70 km-es partszakasza jelentik Somogy idegenforgalmi potenciáját. Az ország kereskedelmi szálláshelyeinek mintegy 17%-a található a megyébe. Az évente itt töltött 1,8 millió vendégéjszaka jelzi, hogy az idelátogatók kedvelik és értékelik az idegenforgalom kínálatát. A vendégéjszakák 70%-át külföldiek töltik itt. A megye sajátos turisztikai kínálata a vadászturizmus. A vadállomány nemzetközileg ismert és elismert, ezt bizonyítja, hogy évente ötezer külföldi vadász fordul meg itt. Az idegenforgalom fontos része a gyógyturizmus. A feltárt huszonnyolc gyógyforrás és a már üzemelő tíz gyógyfürdő a fejlődés iránya lehet. A természetvédelmi területek pl. a Zselic, a Kis-Balaton, a Baláta-tó, a barcsi ősborókás, a Nagyberek állat- és növényvilága egyedülálló, mely felejthetetlen élményt nyújt a szelíd turizmus kedvelőinek. |