| A község a 68-as főközlekedési út és a Balatonszentgyörgy - Nagyatád vasútvonal mentén fekszik, Nagyatádtól 13 km-re. Közigazgatási területe a megyében az egyik legnagyobb; lakossága 2771 fő. Infrastruktúrája jó.
1952-ig két település volt: Alsósegesd és Felsősegesd. Nevét 1193-ban említették először Sequest-ként, később Segest, Següsd néven is szerepelt. Királyi, királynéi birtok volt, élén az ispánnal A vár és a város a királynék állandó udvartartásának székhelye volt, s IV. Béla király többször hosszabban időzött itt. 1241-ben a tatárok elől Dalmáciába menekülő IV. Béla feleségével és István fiával itt pihent meg, s a sebesült Kálmán herceget is itt ápolták. A tatárjárás után a király megújította a segesdi vármegye szervezetét, melyhez több mint félszáz falu, birtok tartozott. A megye legkorábbi ferences kolostorát is itt alapították 1294-ben. Segesd városi kiváltságait 1414-ben elveszítette, de jelentősége a 16. században is megmaradt: ezt bizonyítja, hogy a török adószedők 80 házat írtak össze. A hódoltság után a Széchenyi család birtoka volt. Ők építették a romantikus stílusú kastélyt (jelenleg szociális otthon). A település további nevezetessége: a 18. századi ferences templom és kolostor, amelyben Dorffmaister István munkája is látható, a 250 éve épült kegykápolna és a fésűs beépítésű felső hegy. |