MARCALI
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
KistérségMarcali
Irányítószám8700
KSH kód18500
Népesség12533 fő
Terület10150 m2
Népsűrűség123.5 fő/km2
Marcali városa Belső-Somogyban a Marcali hát elnevezésű kistájon található a Balatontól 15 km-re. Már az őskorban és a rómaiak idején lakott terület volt. Írott szövegben elsőszőr 1274-ben említették, de mai nevével a 14. század elején szerepelt először, amikor birtokosa előnévként felveszi: "Iwakou Marczaly de Hosszafalu...". A 15. századra mezőváros, földesurai a Marczaliak. Vára, temploma, iskolája, vásártartási joga volt. Az 1500-as években lakossága sokat szenvedett a törököktől, a kettős adózástól, mígnem teljesen elnéptelenedett a település. A török kiűzése utáni új birtokosai a Széchenyiek lettek, akik uradalmi központot alakítottak ki, iparosokat hoztak, sóelosztó hivatalt, postakocsiállomást létesítettek és városrendezést hajtottak végre. Újjáépítették a romos későromán-gótikus templomot barokk stílusban, melyet 1910-ben bővítettek. Marcali 1735-49-ig a megyegyűlések színtere volt, a század végére ismét mezőváros. 1848-49-ben Noszlopy Gáspár a város politikai és katonai vezetője, aki a szabadságharc bukása után mártírhalált halt. Emlékét ma is őrzi a város. A 19. század második felében nem kap vasútvonalat, ez mezőgazdaságát és kisiparát visszaveti, a település elveszti mezővárosi jogát. A 20. század elején épültek a mai városkép meghatározó épületei: a Mayer-ház (gimnázium), a Széchenyi-kastély (ma kórház), a bíróság, a polgári iskola, a városháza. A II. világháború végén hadszíntér volt, a nagyközség igen súlyos károkat szenvedett. Az 1960-as évektől az állami építkezések, az ipari beruházások, a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése gyors fejlődést eredményezett. 1977-ben visszanyerte városi rangját. A 90-es évek privatizációja a város ipari profiljában jelentős változást nem hozott, nőt viszont a külföldi tőke részaránya. A termelőszövetkezet saját földdel nem rendelkezik, 3200 ha-t bérel. A kereskedelemben játszódott le a legnagyobb változás. Marcali a környék oktatási (gimnázium 1952–, szakközépiskola, szakmunkásképző iskola), kulturális (múzeum 1972, Tavaszi Fesztivál, vers- és prózamondó verseny), egészségügyi közpntja is. A régió legnagyobb eseménye a minden ősszel rendezett nemzetközi kiállítás és vásár.