| Kaposvár Somogy megye 67 927 lakosú székhelye, a helybeliek szerint hét dombra épült, akárcsak Róma. A város a Kapos folyó két oldalán, Külső-Somogy és a Zselic találkozásánál fekszik. Budapesttel villamosított vasútvonal és a M7-eshez csatlakozó 67-es főközlekedési út köti össze. Távolságuk 186 km. Kaposvár területén ősidők óta éltek emberek, az államalapítás köréből maradt emléke a kaposszentjakabi dombon található, 1061-ben alapított, egykori zselicszentjakabi bencés monostor romja. A Kapos mocsarába épített vára a 14. századtól szerepelt az okiratokban, a törökök 1555-ben elfoglalták, a császári sereg 1686-ban felszabadította és a bécsi haditanács rendeletére 1702-ben felrobbantották. Somogy nemesei 1749-ben Kaposvárt választották a megyegyűlés és a levéltár székhelyéül. Pár évvel később megépült az első vármegyeháza. Az igazi fejlődés a reformkorban indult el, majd a kiegyezés után folytatódott. A fejlődés néhány példája: a vármegye könyvtárának alapítása (1816), a gimnázium (1812), az új megyeháza (1828-32) építése: a magyar klasszicista építészet kiemelkedő alkotása, homlokzatán "A közjónak" felirattal, a Kapos lecsapolása és az 1748-ban alapított első iskola bővítése (1832),a főutca burkolása (1832, 1841), az első vasútvonal átadása (1872), a villanyvilágítás, az aszfaltozás és a cukorgyár építésének befejezése (1894), a színház átadása (1911), a mozipalota építése (1927). 1873. január 23-a az egyik legfontosabb évszám Kaposvár történetében, ekkor nyilvánították rendezett tanácsú várossá. Németh István polgármesterré választása után (1895) lett határozott arculata a településnek (a mai belváros). A századforduló gazdasági fejlődése teremtette meg a modern ipar alapjait (gőzmalom, cukorgyár, gépgyár, sörgyár, vasöntöde), a korszerű ipar kiépítése 1949-70 között folyt (a ruhagyár, sütőipar, VBKM Kaposvári Villamossági Gyára, Egyesült Izzó Rt. kaposvári gyára, a Fonoda stb.) A rendszerváltás óta az ipar szerkezete átalakult: üzemek, gyárak szűntek meg, vagy más társasági formában folytatták tevékenységüket. Kaposvár iskolaváros (6 gimnázium, 11 szakközépiskola, 3 felsőfokú oktatási intézmény: Tanítóképző Főiskola, Egészségügyi Főiskola, a Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kara): ez a tény jelentősen meghatározza a város mindennapi életét. A város idegenforgalmi vonzerejét elsősorban kulturális értékei adják. A kulturális élet fontos színterei a múzeumok (Rippl-Rónai–villa, megyei múzeum), a művelődési házak, a Vaszary Képtár, a galériák és a színház. A kulturális élet meghatározó szereplői: a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság, a nemzetközileg ismert művészeti együttesek (Vikár Béla Vegyeskar, a Somogy Táncegyütes, a Tinctoris Régizene Együtes) Egyre nagyobb idegenforgalmi jelentősége van a 11 km hosszú Deseda tónak, amely a fürdőzésen kívül sportolásra is alkalmas. |