| Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben mint plébániával bíró helység szerepel. 1443-ban Héderváry Lőrinc nádort iktatják Hedrehely birtokába, s ekkor kapott városi kiváltságot. A korabeli források ferences kolostorról is tesznek említést, amelyet a törökök az 1551-52. évi hadjáratuk alatt feldúltak, a várost elfoglalták. Két évvel később a török kincstári adólajstrom már csak hét házat említ. Református egyházát a 16. század második felében szervezték meg, egyike a megye legrégibb protestáns egyházának. Írásos adat 1643-tól van róla. A 18. század végére volt tanítója. Csorba József az 1857-ben megjelent megyei monográfiájában nagy falunak említi, 965 lakossal, saját prédikátorral és "jó falusi oskolával". |