| A Balaton vizéből kiemelkedő vulkáni eredetű kettős hegyét éppúgy lakták az őskori népek, mint a rómaiak és népvándorlás időszakának jövő-menő törzsei. A magyar kor hajnalán a pogány Koppány (Kupa) vezér birtoka. Az első írásos emlék melyben Funoldi néven szerepel egy össszeíró levél 1082-ből. A középkorban vára híres sasfészek volt (1547-1573) egy zsombékos, nádas, sásos mocsár közepén. Kapitánya a kiváló törökverő Magyar Bálint. A török harcok után sokáig szinte lakatlan sziget. Csak az 1700-as évek második felében kezd az élet visszatérni. Igazi fellendülését az 1861-ben megindult Déli Vasútnak köszönheti, illetve azoknak, akik felfedezték a Balaton szépségét. 1905-ben lesz önálló község, és 1989-ben kapta meg a városi rangot. Látnivalói: a gimnázium, melynek aulájához kizárólag fát és téglát használtak, a helyi képtár, a Szt. István utcai kis kápolna, melynek harangtornya a magyar koronára emlékezteti a szemlélőt, a valamikori cölöpvár sáncai s a várárok a "Fácános"-ban, a 150 éves pince-étterem, a népi építészet kevés épen maradt emlékeinek egyike, a Sipos-dombon kanyargó panorámaút melletti sportkomplexum, a katolikus templom az előterében álló campanile-vel. Páratlanul szép kilátást nyújt a Sipos-dombi kilátótorony. |