| Csurgó 1989-ben kapta meg a városi rangot. Földrajzilag a Közép-Dráva-völgy kistájhoz tartozik.
Történelme Szent István király koráig nyúlik vissza, hiszen első okleveles említése 1019-ből való. Kezdetben királyi birtok volt, majd III. Béla korában a johannitáké lett, akik rendházat és templomot építettek. E kor emléke a Szentlélek templom nyolcszögletű tornya. Zsigmond király idejében mezőváros volt, az 1500-as években Török Bálint és a Zrínyi család közötti birtokviszály színtere, majd a törökök elfoglalták, a magyarok pedig többször visszavették. Igazi fejlődését Festetics Kristófnak és Györgynek köszönhette, akik uradalmuk egyik gazdasági, kereskedelmi és kulturális központjává tették. Bekapcsolták az ország szellemi vérkeringésébe, hiszen a megyében itt alapították az első gimnáziumot 1792-ben. A csurgói református gimnáziumot egy katolikus főúr építtette. Első inspektora Nagyváthy János volt. Két évig itt tanított Csokonai Vitéz Mihály is. "Az első somogyi oskola" épülete ma a Városi Múzeum. A cseh és német iparosok betelepítésével megindult a polgári fejlődés. A századfordulóra létrejött a tejüzem, a lengyár, az orsógyár és működött három téglagyár. Ekkor nyerte a város mai arculatát az eklektikus stílusban épült középületeivel. Trianon után a fejlődés megállt, de a környező települések gazdasági, kulturális és igazgatási központja maradt. Hiába szüntették meg 1970-ben a csurgói járást, tudomásul kellett venni, hogy Csurgó a környező települések vonzásközpontja: ezt 1984-ben újra elismerték. |