| Visegrád: A Duna-kanyar gyöngyszeme, természeti adottságai és reneszánszkori műemlékei révén világhíres. A római korban, a IV. század elején a Sibrik-dombon erődítmény állt. Ennek maradványait felhasználva épült itt az ispáni erősség, melyben Visegrád megye igazgatása székelt. Szent László parancsára 1081-1083 között itt tartották fogva Salamon királyt. A mellette álló Salamon-torony későbbi épület. A tatárjárás után IV. Béla felesége Mária királyné építtette a Fellegvárat mentsvárként. Károly Róbert és udvara 1323-ban Visegrádra költözött, innen számítjuk a város fénykorát. A visegrádi királytalálkozó 1335-ben jelentős esemény volt. Nagy Lajos királyt a lengyel küldöttség itt hívta meg 1370-ben a lengyel trónra. Zách Felicián itt kísérelt meg merényletet Róbert Károly ellen. A királyi palota Zsigmond király idejében nyerte el gótikus pompáját és Mátyás király idejében, 1458-1490 között hatalmas méretű reneszánsz átépítése folyt. A magyar Szent Koronát évszázadokig itt őrizték. A török hódítás idejében a váregyüttes számtalanszor cserélt gazdát magyar és török végvár lévén, 1702-ben I. Lipót császár parancsára felrobbantották. A községbe a XVIII. században németek települtek nagyobb számban. A katolikus templom 1750-ben épült. Igen kedvelt kirándulóhely: Hotel Silvanus a Fekete-hegyen, Salamon-torony turistaház, kempingek stb. MAHART-hajóállomás a Salamon-torony közelében, révátkelés Nagymarosra. Századunkban Áprily Lajos /1887-1967/ költő kötődött hozzá. A visegrádi együttműködési nyilatkozatot /magyar, lengyel, cseh és szlovák/ 1991-ben írták alá, mely a régió államainak baráti politikáját kívánja előmozdítani. |