| Verőce: Neve Nógrádverőce 1965-ig, 1974-ig Verőce, 1974-1990 között Kismarossal egyesítve Verőcemaros, 1990-től Verőce. A Dunakanyarban fekszik a Déli-Börzsöny lábánál a 104-105 m széles síkságon, mögötte dombnyeregbe húzódik fel a település. Északi részén vulkánikus hegyek vannak kőzettel borítva. Anonymus szerint a honfoglaláskor Szovárd, Kadocsa és Huba serege az itt folyó Verőce-patakon keresztül vonult és az Ipoly partján szállt táborba. A falu első okleveles említése 1324-ből való. A XIV. században a váci püspökség mezővárosi rangra emelkedett birtoka. Középkori eredetű temploma helyén épült a mai, Szent András plébániatemplom 1736-1743 között. A reformátusok mai temploma 1785-ben épült. A Migazzi-kastély 1768-ban épült fel hatalmas vadaskerttel, 1824-ben Nádasdy Ferenc váci püspök felújíttatta, a vadaskertet díszkertté alakíttatta át. A XIX, század végén itt lakott Zubovics Fedor, híres huszárkapitány és Afrika-utazó. Aki Verőcén jár ne felejtse el megnézni a Gorka Kerámiamúzeumot. A belterület szélétől 1,5 km-re a Duna partján látható egy római őrtorony maradványa, melyet Valentiniánus császár /kr.u. 364-375/ építtetett. A községtől északra fekszik Magyarkút, kedvelt kirándulóhely, ahol románkor templom is állt egykor. |