| Vác: A Dunakanyarban a bal parton a Naszály-hegy előtt fekszik. Lakossága 35 Ezer fő. Vele szemben a Pokol-szigeten Bolhavár nevű római erőd romja. A váci püspökséget Szent István alapította. Géza, László és Ottó hercegek 1074-ben innen indultak a mogyoródi csatába, ahol legyőzték Salamon királyt, elhárították a német függést. A tatárok 1241. márc. 17-én elpusztították a várost, ez a "fekete vasárnap". Virágkorát a város Báthory Miklós váci püspök /1474-1506/ idejében élte. A török hódítás másfél évszázadában cserélődő végvár volt két birodalom határán, hanyatlását ez okozta. A barokk Vác fellendítője, megalkotója Migazzi Kristóf püspök /1756-1785/. Görgey 1849. jan. 5-én itt adta ki az un. váci nyilatkozatot, melyben hadseregével együtt elhatárolódott a köztársaság kikiáltásától. A szabadságharc idején két csatát is vívtak a városban. A XX. században ipari és iskolavárossá fejlődött. A püspöki székesegyház barokk és klasszicizáló épülettömbje a város fölé magasodik, 1772-ben szentelték fel. Ennek tere és a Március 15. tér egészében barokk jelleggel mostanáig megmaradt. A mostani Géza király tér volt a középkori város központja, itt állt a vár, melynek falmaradványai láthatók. A Bp-ről érkezők a Hétkápolna, épült 1711-1734 között, mellett jönnek be a városban A Gombás patak hídján, 1753-1757-ig épült, felújított barokk szobrok állnak. A várostól északra a Kálvária 1726-ból származik, mögötte a Jávorszky Ödön Városi Kórház található. A Március 15. térről északra áll a Kőkapu, Mária Terézia látogatására emelt diadalív. Mellette az országos börtön, mely eredetileg nemes ifjak nevelésére épült Terezianum néven. A Duna parton egy középkori őrtorony épen megmaradt. Látnivalók: Tragor Ignác Múzeum, un. görög templom OTP székház alatt középkori pince, Petzval József Fototechnika-történeti Gyűjtemény, Hincz Gyula Képtár és a Székesegyházmegye Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény. |