| Taksony
Rézkori tárgy és kelta sírlelet bizonyítja, hogy régen lakott hely. Oklevél először 1270-ben említi. A hagyomány szerint Taksony vezér és fejedelem, Árpád unokája itt van eltemetve. A középkorban a domokos apácák tulajdona volt. A török uralom végére elnéptelenedett. Ezt követően a XVIII. században svábok, németek, osztrákok és morvaországiak telepítették be. A XVIII. század végétől 1945-ig a vallásalap volt a község földesura. 1945 után felsőmagyarországi és erdélyi családokat telepítettek a faluba. A katolikus templom 1804-ben épült a régi, elbontott XV. századi köveinek felhasználásával későbarokk stílusban. Ezt az 1956-os földrengés ledöntötte. Ekkor kezdték meg modern, kör alakú új templomuk építését. Dunaharaszti és Taksony között indul a Duna- Tisza csatorna elkészült szakasza. Infrastruktúrája fejlődik. Lakóinak száma több mint ötezer.
Monor
Bronzkori leletek, szarmata és honfoglaláskori temető bizonyítja, hogy területét ember már régen lakta. Első ismert írásos említése 1398-ban történt. A legrégibb időben az Aynard-nemzetség tulajdona volt. Később az egri káptalané lett, amelyik évszázadokon át birtokolta. Területe két, a középkorban elpusztult falu, Zsiger és Újfalu emlékét őrzi. A török kor végére elnéptelenedett, de csakhamar újra lakott volt. A régi helyébe új, barokk katolikus temploma 1806-ra készült el. A reformátusok első templomukat 1630 körül építették, ezt 1702-ben kijavították, 1773-ban bővítették, majd 1882-ben átépítették. Monor gazdasági ereje, közintézményei, oktatási és közművelődési intézményei révén csakhamar járási székhely illetve körzetközpont lett. Hozzá tartozik Monori-erdő, lakott külterület. A nagyközség 1984-ben városi jogot kapott, 1989-ben város lett. Ma több mint 18 ezer lakosa van. Infrastruktúrája erőteljesen fejlődik. |