| Területén bronzkori urnasírt és szarmata temetőt tártak fel a régészek. Első írásos említése 1264-ből való. A török kor alatt csak rövid időre menekült el a lakossága. Lakói korán református hitre tértek és a mai napig is használják a premontreiek XIII. században épült késő román templomát, ma hazánk egyik legjelentősebb műemlékét. 1856- körül járási székhely lett - központi szerepkörét Dabassal szemben több vonatkozásban is (bíróság, telekkönyvi hivatal) 1950-ig megtartotta. Erős polgári paraszti társadalma az 1950-es évektől differenciálódott, a lakosság jelentős része a fővárosba naponta bejáró ipari munkássá lett. A ma kb. 8000 lakost számláló település jó infrastruktúrával bír. Híres román stílusú temploma mellett a barokk, 1774-ben Mayerhoffer által tervezett katolikus temploma is műemlék. Az Ócsai Tájvédelmi Körzet az ország egyik legjelentősebb természeti értékeit őrzi, nevezetesen: a védett erdőségek, az öregturjános mellett az öregfalu ágasfás házsorait, pincesorát, a kopjafás temetőt. Mindezekről az ócsai Tájházban bő felvilágosítást kap a látogató. A Felsőbabádi tornyos kúriaegyüttes is értékes építészeti emlék. |