Kemence: A falu első okleveles említése 1156-ból való. Árpád-kori templom, majd erődtemplom maradványai. A kemence-diósjenői út mellett a község határában Királyháza, Királykert és Királyné-pallag nevű helyek az egykori királyi vadászatok emlékét őrzik. Földesura az esztergomi érsek volt, aki 1751-ben ide helyezte Hont vármegye székhelyét. A vármegyeháza 1806-ban leégett és 1858-ig romosan állt. Ekkor az esztergomi érsekség megvásárolta, helyreállította és uradalmi központot létesített benne, jelenleg iskola. Plébánia, szobrok, kőkereszt a XVIII. századból. Godóvár, Tamásvár, Magasfa területén őskori földvárak maradványai láthatók. Kék jelzésen innen is indulhatunk Drégely vár romjához, a sárga jelzésen a Kőember és Kámor érintésével Diósjenőre juthatunk, a kék, piros, zöld jelzéseken a Magas-Börzsönyben túrázhatunk. A Kemence patak völgyének elején épült meg az ifjúsági tábor és sípálya. A tábor feletti Vilati üdülő reprezentatív, tájba illő épület. |