| Gödöllő: A róla elnevezett dombság központjában fekszik, lakossága meghaladja a 30 ezret. Első okleveles említése 1349-ből, a hozzátartozó Máriabesnyő első okleveles említése 1345-ből való. Hamvay Ferenc szolgabíró 1662-ben építette fel itt kúriáját, melyben jelenleg a Városi Múzeum, a mozi található, udvarán pedig a piac működik. A XVIII. század közepén Grassalkovich Antal, a nagy Habsburg-hű, barokk főúr kezébe jutott, aki uradalmi központtá építette ki, 1768-ben mezővárosi rangra emelte. Ebben az időben épült ki a besnyői híres búcsújáró kegytemplom, melynek kegyszobra, Mária a kisdeddel, a XIV. századból származik. Az altemplomban a Grassalkovichok alusszák örök álmukat. A közeli temetőben Ivánka Imre 48-as honvédezredes és Teleki Pál, az egyik legnagyobb magyar nemzeti politikus sírja kereshető fel. Az isaszegi csata után, 1849 . ápr. 7-én Görgey Artúr csapatai élén Kossuth Lajos is bevonult a városba, ahol díszszemlét tartottak. Az 1867-es kiegyezéskor a Grassalkovich-kastély királyi rezidenciává lett, 1919-től kormányzói lakhelyként funkcionált 1944-ig. A Rákos-patak mentén stb. a XIX. században un. mezőgazdasági állami kísérleti telepek jöttek létre a koronabirtokon. Ezek képezték alapját annak, hogy itt épüljön ki az 1950-es évektől a magyar mezőgazdasági felsőoktatás központja a premontrei rendtől elvett és újonnan emelt egyetemi épületekben. Cserkész-világtalálkozót /Jamboree/ 1933-ban, leánycserkész-világtalálkozót /Pax-ting/ 1939-ben rendeztek Gödöllőn. A két háború között egészségügyi mintajárássá szervezték a várost és környékét. A kastély mindenre kiterjedő felújítása az 1990-es évek elején kezdődött el. |