Fennmaradt írásaink először 1421-ben említik a ma 3200 főt számláló községet.
A település a török alatt elpusztult, 1690-ben az elhagyott helyek között írták
össze. A XVIII. század elején még pusztaként Nagykátához tartozott. Az 1727.
évi vármegyei jegyzőkönyv többek között Grassalkovich Antalt, a Bene, Egry,
Dinnyés, Farkas, Török, Csörgő és Gáspár családokat említi, mint a terület
földbirtokosait. Csak a XVIII. század végén települ be újra. Első pecsétnyomója
1791-ből való. Római katolikus temploma (későbarokk) 1786 körül épült. A
Farmos határában található Nagy-Nádas tó és a hozzá tartozó 350 hektárnyi
terület jelentős természetvédelmi érték. A látogatók tájékozódását a tájház
kiállítása segíti. |