A község közelében fekvő Borsos-domb tetején bronzkori temetkezési helyet tártak fel. Az első írásos említés 1456-ból származik: ebben az esztendőben nyerte adományul Daróczi Mihály. Ekkor még nem volt itt falu, az oklevelek pusztaként említették a környéket. A későbbi község a török hódoltság idején elpusztult, és csak az 1700-as évek elején települt újra. (A középkori falu a mai Kaparópuszta helyén volt.) A község római katolikus temploma 1680 körül épült. Vizsláshoz tartozik a 21-es számú főút mellett fekvő Újlakpuszta is. A középkorban önálló falu volt, az adóösszeírások 1553-ban említették. Természetvédelmi terület a községhez tartozó Kökényes-völgy, ahol hatalmas tölgyfa áll: ez a környékbeli hagyományos állattartás jellemző helyszínének, a legelőerdőnek az utolsó maradványa. A XX. század első felében, közepén Vizsláson és Újlakon is nyitottak kőszénbányát, de már mindkettőt rég bezárták. A községben óvoda, alsó tagozatos általános iskola, művelődési ház és könyvtár működik. A csendes, erdős környezetben fekvő falu viszonylag ó lehetőségekkel rendelkezik a falusi vendéglátás megteremtésében. |