| A tatárjárás előtt már lakott hely volt: itt állt egykor a Boldogasszonynak szentelt Benedek-rendi apátság. A klastromról a váradi regestrum, – amit 1219 és 1239 között vezettek, – is megemlékezik. E kolostor még a XV. században is lakott volt. A török idők előtt a falu az esztergomi érsekség birtoka volt. A XVI. század közepétől a hódoltsághoz tartozott, és a török kincstári feljegyzések megőrizték az egykori tulajdonosok nevét. 1562-ben Hasszán bég, Rusztem budai pasa helytartója birtokolta. Tereske 1593-ban felszabadult a hódoltság alól. 1715-ben tizennégy magyar és hét szlovák háztartást írtak itt össze. A falu országszerte híres műemléke a XIII. századból származó román stílusú templom, amelynek Szent László ábrázolásai fennmaradtak. A helyi Frideczki-kúria a XVIII. században épült, a klasszicista Huszár-kastély pedig 1848-ban. A falu temetőjében védett, idős növények állnak, s számos értékes, régi sírkő is látható. A falunak óvodája, nyolc osztályos, de csak hat tantermes általános iskolája, művelődési háza és könyvtára van. |