| Az oklevelekben 1256-ban szerepelt először a falu: ebben az évben ifjabb István király e helységet, mint Ágasvár tartozékát a Rátót-nemzetségbeli Domonkos fia Istvánnak, a királyné lovászmesterének adományozta. Utána fia, László (1283-1325) örökölte, aminek fia, István 1347-ben felvette a Tari nevet. 1506-ban a falut Losonczy István birtokolta. 1552-ben és '54-ben 12–12 jobbágyportát írt itt össze a török, 1554-ben pedig 15-öt. A kőfallal körülvett római katolikus templom a XIII. században épült román stílusban, de többször átépítették. A XV. század közepén Tar Lőrinc volt a falu földesura, akinek írországi pokoljáró útja az irodalomból is ismert; udvarházának romjai a templom közelében állnak. A falu szép természetvédelmi területe a Tuzson-arborétum és oltalom alatt állnak a Csevice-források is. A faluban nyolc osztályos általános iskola, óvoda, faluház, művelődési ház és községi könyvtár található. A településen mintegy 60 vállalkozást tartanak nyilván. A falu határában egy sztúpa – buddhista szentély – is áll. |