| Az újkőkortól kezdve nincs is az emberiség történetének olyan időszaka, amelyikből nem kerültek elő régészeti leletek a környéken. A honfoglaló magyarság már a X. században megtelepedett ezen a környéken. A település első írásos említése 1219-ből származik, "Scecen" alakban. A Kacsics-nemzetségből származó Szécsényi Tamás korának egyik leghatalmasabb magyar főura lett: más felvidéki birtokosokkal ellentétben Csák Mátéval szemben ő Károly Róbert híve volt. Szécsényi Tamás alapította a város első ferences kolostorát is: erre XXII. János pápa 1332-ben adott engedélyt. 1334-ben a szécsényi polgároknak Budával azonos kiváltságokat szerzett a királytól. A város ekkor élte virágkorát. A régészeti leletek azt bizonyítják, hogy Szécsény már a XV. század legelején városias, fallal körülvett település volt. A huszita támadások idején, 1451-ben majd '52-ben Hunyadi János is járt itt, s a cseheket végül Mátyás király fékezte meg 1460-ban. A török 1544-ben megszállta Nógrád várát; ezzel veszélybe került Szécsény is. Több sikertelen török támadás után 1552-ben az őrség megfutamodott Ali budai pasa hadai elől. Szécsény ezután az azonos nevű szandzsák székhelye lett, ahová 1562-ben 134 falu tartozott. A 15 éves háború idején Szécsényt sikerült visszafoglalni, de 1663- tól ismét török uralom következett: a település csak 1683-ban került végleg magyar kézre. Az újratelepítés 1690-ben kezdődött. A Rákóczi szabadságharc egyik nagy eseménye, a Szécsényi Országgyűlés 1705-ben a Borjúpást réten zajlott. A Szécsényhez tartozó Pösténypusztát 1301-ben említették először az oklevelek, a másik városrészről, Benczúrfalváról pedig a XIV. századtól vannak írásos adatok. A község határában két szövetkezet és több egyéni gazdálkodó tevékenykedik, jelentős munkaadó az Industria Kft. nyomdaüzeme, a téglagyár, tejüzem, a BRG-Elsa Kft. A városban az általános iskola mellett mezőgazdasági szakközépiskola és gimnázium is működik. A város fő látványosságaI: a volt Forgách-kastélyban működő múzeum, a ferences kolostor és templom a Rákóczi-szobával, a tűztorony és a temető kápolna. |