Középkori eredetű község, már az 1332-1337-. évi pápai tizedjegyzékben is szerepelt. 1548-ban Bebek Ferenc és Szalmatercsy Mihály, a bussai toronyerőd hős kapitánya közösen birtokolta. Szalmatercsen 1562-ben öt adóköteles háztartást írt össze a török, de 1616-ra a végvári portyázások és harcok miatt teljesen elnéptelenedett. 1670-ban gróf Koháry István volt a birtokosa. Az 1715-ös vármegyei adóösszeírás hat adóköteles háztartást említett, 1720-ban pedig már nemes községként szerepelt a nyilvántartásban. A XVIII. század végére Szalmatercs egyik része ismét jobbágyfalu lett, – nemes részét 1846-ig, az egyesítésig Pusztatercsnek hívták. A középkori plébánia a törökdúlás idején elpusztult, s azóta sincs itt templom; ezért az 1990-es évek elején imaházat alakítottak ki. A községnek 12 ezer kötetes könyvtára van és évtizedek óta sikeresen működik az önkéntes tűzoltó egyesület. Szalmatercsen ma 16 vállalkozót tartanak nyilván; többségük kereskedelemmel foglalkozik. A községben élők közül sokan folytatnak mezőgazdasági termelést is. |