A Kacsics-nemzetségből származó Tardos fiai, András és Erasmus voltak a falu földesurai 1227-ben; Zách Felicián merénylete után Károly Róbert az Ákos nembeli Cselenfiaknak adta. 1447-ben Hunyadi János Vingárti Geréb Jánosnak adományozta. 1548-ban Balassa Zsigmond, 1598-ban Pásztohi Gergely volt a falu földesura. A hódoltság idején, 1609-ben Hasszán Dzsafar és Husszein bin Mohammed török tisztek hűbérbirtoka volt, 1633-tól pedig a váci nahije része, tíz adóköteles házzal. A török kiűzése után 1715 16 magyar és öt szlovák, 1720-ban pedig 25 magyar háztartást írtak itt össze. A falu plébániája 1332-37 között fennállt, a mai templom 1906-ban épült. Az itt feltárt jódaqua forrás vize a Magyar Gyógyszerkönyvben is szerepel; a Mária Terézia uralkodása óta ismert gyógyvíz palackozását csak 1998-ban oldották meg. Sóshartyánban falumúzeumban gyűjtötték össze a népi múlt tárgyi emlékeit. A településen működik faluszépítő egyesület is, van óvoda, általános iskola és öregek napközi otthona. |