| Igen régtől fogva lakott a A Karancs- és a Medves-hegységek között húzódó hosszú völgyben, a Salgó- és a Tarján-patak partjára települt falvakból, későbbi gyár- és bányatelepekből keletkezett a város. Mai közigazgatási területén a csiszolt kőkor, a rézkor és a honfoglalás idejének tárgyi emlékei is előkerültek. Ezen a környéken a honfoglaló Tarján törzs telepedett le; a "salgó" pedig az ősi magyar nyelvben fényeset, ragyogót jelentett. Az első írásos adatok szerint 1246-ban a Kacsics-nemzetséből származó Péter volt a környék földesura. Salgó vára a XIII. században épült, de első írásos említése csak 1341-ből maradt fenn. Az alatta fekvő Salgó községről 1439-ben emlékeztek meg az oklevelek. A várat 1450-ban elfoglalták a husziták; Mátyás király vette vissza tőlük 1460-ban. A XVI. század elején Szapolyai János és Werbőczy István is birtokolták. A török 1554-ben foglalta el. Ma a városhoz tartoznak Somoskő és Somoskőújfalu községek is. Mindkettő Árpád-kori, s előbbi határában áll Somoskő vára; a XIII. században ezt is a Kacsics-nemzetség építtette, akárcsak Salgót. A török az erődítményt csak 1576-ban tudta elfoglalni, 1593-ban pedig ismét magyar kézre került. A várhegy északi oldalán földtani csoda látható: egy lávaömlés bazaltorgonája. A város déli része, Zagyvapálfalva két középkori falu, Andrásfalva és Pálfalva egyesítéséből keletkezett 1910-ben. Ma ugyancsak a városhoz tartozik Baglyasalja, aminek várát 1310-ben említették az oklevelek, bár akkor még a mai Kővár Természetvédelmi Terület közelében volt a falu. Zagyvaróna ma ugyancsak a város része: itt állt egykor Zagyvafő XIII. századi vára. Az itteni római katolikus templom szentélye ugyancsak XIII. századi. Salgótarján fejlődését a környékén feltárt kőszéntelepeknek, valamint az itt letelepülő nagyiparnak köszönhette. 1922-ben lett város, 1950-től Nógrád megye székhelye. A helyi ipar a XIX. században a kőszén és a bazalt bányászatára települt ide, de egy évszázadon keresztül jelentős volt az üveggyártás is; ma is eredményesen működik a helyi öblösüveggyár. A város egyik legnagyobb munkaadója a kohászati üzemek helyi gyára, a Budapesti Rádiótechnikai Gyáregysége. Az egyéni válalkozók száma több mint 2500, a társas vállalkozásoké pedig közel 900. Salgótarjánban működik a Nógrád megyei kórház is, 675 ággyal. A város tíz középiskolájában mintegy 4500 diák tanul, és itt található a Pénzügyi és Számviteli Főiskola is. Ennek megfelelően a nógrádi megyeszékhely iskolavárosnak is tekinthető. A környéken rendkívül jók a lehetőségek az idegenforgalom fejlesztésére, s ennek meg is vannak az alapjai. |