| A községben honfoglaláskori sírokat tártak itt fel, amikből Szent István pénzérméi kerültek elő: valószínű, hogy a falu már a XI. században egyházas hely volt. Az idő tájt a Kacsics-nemzetség birtokolta Rimócot. 1229-ben Kacsics nembeli Simon bán volt a földesura, aki azonban – mivel részt vett a Gertrúd királynő elleni összeesküvésben, – összes javait elvesztette. 1333-ban a falu még két részből: Kis- és Nagyrimócból állt. A török hódoltság idején a szécsényi szandzsák része volt. A felszabadító harcok után, 1715-ben tizenegy magyar és öt szlovák, 1720-ban pedig tizenhét magyar háztartást írtak itt össze. A ma is látható templom építésének ideje ismeretlen. Rimóc színes, palóc népviselete messze földön híres. A faluban eredményesen működik a Rimóc Községért Alapítvány és az Egészséges Rimócért Alapítvány. A falu határának egy részén a Rimóci Szövetkezet gazdálkodik. A faluban van óvoda, nyolc osztályos általános iskola és sportcsarnok, működik az öregek napközi otthona, a művelődési ház és a klubkönyvtár. |