| A település nevét 1393-ban említették először az oklevelek; akkoriban a Losonczy-család birtoka volt. A ma a városhoz tartozó Pusztaszántó 1299-ben szerepelt először az oklevelekben. 1390-ben feljegyezték, hogy az akkor még csak Szántónak nevezett mai településrészen, – ami egyházi birtok volt, – a váci püspök a jobbágyok szolgáltatásai közül elengedte a robot jelentős részét, a bor és a gabona kilencedet pedig a termés tizenketted részére csökkentette. Ezzel akarta elejét venni annak, hogy a jobbágyok elköltözzenek. A nógrádi vár eleste, 1544 után a környék a hódoltság része lett. Rétság 1562-ben bizonyos Mehemed Daud hűbérbirtoka volt. A tizenötéves háború sikeres felszabadító harcai után újra magyar fennhatóság alá került. 1589-ben Lónyai Albert volt a földesura. A környékbeli hadmozgások és portyák azonban csaknem elpusztították a települést. A feljegyzések szerint 1673-ban a falu majd' minden lakója református volt. 1715-ben hét magyar és három szlovák, 1720-ban öt magyar háztartás szerepelt a nyilvántartásban. 1785-ben a falu a váci káptalan birtoka volt. Az 1848–49-es szabadságharc idején nagyobb hadátvonulások színhelye volt a település: 1849 július 16-án összecsapás is volt a település közelében a Balassagyarmat felé visszavonuló magyar sereg és az oroszok között. A város római katolikus temploma 1726-ban épült, de áll itt evangélikus templom és harangtorony is. A pusztaszántói volt Kovács-kúriát szépen helyreállították. Ma a városka határában működik a japán TDK helyi gyára, Nyugat-Nógrád egyik legjelentősebb, mintegy 2000 dolgozót foglalkoztató ipari üzeme. Az ugyancsak itt található Glóbusz Nyomda is sok környékbelinek nyújt megélhetést, akárcsak a Börzsöny-alja Szövetkezet. A városban jelenleg mintegy 200 vállalkozás működik. A városnak egy óvodája és egy általános iskolája van. |