| Először 1379-ben említették az oklevelek, egy határjárási jegyzőkönyvben. Akkoriban a falu nem mai helyén volt, hanem a mai Fal-dűlőben. A török defterek 1579-ben említették először, bár akkor már mint pusztát. A község a később kelt okiratokból is hiányzik, az 1715. és 1720. évi adóösszeírásokban sem szerepelt: csak ezután települt újra. A XIX. század második felében legjelentősebb birtokosa Szontagh Pál, Madách Imre barátja volt. Az 1850-es években a Diószeghy család és Terstyánszky Zsigmond építtettek itt úrilakot, de ezek mára elpusztultak. 1849-ben kisebb összecsapás volt a falu határában az oroszok és a honvéd sereg között. A község római katolikus temploma 1787-ből való. Tornyát a második világháború idején találat érte, ezért beton haranglábat emeltek helyére. A községben működő Napraforgó Turistaház egyszerre 40 fő elszállásolására alkalmas, s általában mindig van vendége. A faluban van művelődési ház, könyvtár, idősek klubja és szabadtéri színpad. |