A középkorban vásártartási joggal rendelkezett a falu: a XVI. században Vásárospatak volt a neve. Ezen kiváltságait Albert királytól kapta a falu, 1434-ben. A XV. század elején királyi birtok volt a falu, de 1421-ben Szécsényi László vette zálogba, majd az Palóczi György esztergomi érsek birtoka lett. Valaha erre vezetett a főút az Alföld és Buda felől a felvidéki bányavárosok felé: ennek köszönhette a falu középkori virágzását. A falu XVII. század elejére elnéptelenedett: 1633-ban a török adólajstromok már csak öt portát vettek számba. A község középkori temploma, – amelyet 1397-ben említettek először az oklevelek, – a török időkben elpusztult. A ma is látható római katolikus temploma 1801-ben épült, barokk stílusban. A községben 23 egyéni vállalkozó tevékenykedik, van óvoda és nyolc osztályos általános iskola. A község közelében többszörös hasznosítású (árvízmentesítés, öntözés, horgászás, üdülőövezet kialakítása, vadászati célokra vadkacsa-telep létesítése) víztározó épül, ami helyi idegenforgalomra is valószínűleg kedvezően hat majd. |