| A Nyugat-mátrai Muzsla-bérc és a Cserhát-hegység Tepke nevű vonulata közé, a Zagyva-völgybe, a Kövicses-patak partjára települt a város. A vidék már az őskortól lakott: Pásztó környékén a Krisztus előtti I. és II. évezredből származó cserépleletek is előkerültek. A város neve valószínűleg a szláv paszth, azaz csődör szóból származik. Anonymus szerint Árpád vezér hadai innen indultak Nógrád, Hont és Nyitra meghódítására. Az Árpádok korában a környék a Rátót-nemzetség birtoka volt: Könyves Kálmán idejében (1096–1114) kapták meg a földesúri jogokat. Pásztó igen régtől egyházas hely, a bencés apátság első írásos említése 1138-ból származik, de már korábban is fennállt. A bencésektől 1190-ben a ciszterciták vették át a klastromot. Pásztó 1407-ben kapott városi rangot Zsigmond királytól. Az oskolamester háza 1428-ban már valószínűleg állt, – ez a mai Magyarország egyetlen, rekonstruálhatóan fennmaradt polgárháza. A XVI. század közepén a város fejlődését a török hódoltság derékbe törte. A cisztercita rendház körül – a mai kolostor és a XII. századi román alapokon nyugvó Szent Lőrinc plébániatemplom között – földsáncokkal és palánkokkal védett erődítményt alakítottak ki, de ez nem állt volna ellen egy nagyobb támadásnak, ezért a császári katonaság még 1551-ben felgyújtotta. Így Ali budai basa 1552-es nógrádi hadjárata során könnyűszerrel elfoglalta. A barokk kolostor 1715 és '20 között épült, ma helytörténeti gyűjtemény található benne. ekkor említették ugyanis először az oklevelek, hogy Pásztón tanító tevékenykedik. Az épület a mai Magyarország egyetlen, rekonstruálhatóan fennmaradt mezővárosi polgárháza. Közelében középkori üveghutákat is feltártak. A hatszögletű volt temetőkápolna ugyancsak egyedülálló műemlék, a Szent Lőrinc plébániatemplom északi oldalán áll. A városhoz tartozó Hasznos közelében sziklacsúcson áll az Árpád-kori Cserteri-vár romja. Ugyancsak a város része Mátrakeresztes, a fakanálkészítők települése. Az erdőszélen álló terméskő templomot 1947-ben alakították ki egy vadászkastélyból. A város határában ismét felfutóban van a szőlőtermesztés. A mintegy 40 helyi gazdálkodó mellett két nagyobb társas vállakozás – az Agro-Produkt Kft. és a Multi-Agroszolg Bt. műveli a pásztói földeket. A város jelentős munkaadója a lámpatesteket gyártó, osztrák tulajdonban lévő Eglo Kft., az ír érdekeltségű Avonmore Kft., illetve a Budapesti Kézműipari Vállalat helyi gyára és az állami nyomda. A városban francia tanítási nyelvű gimnázium és postaforgalmi szakközépiskola is működik. Az idegenforgalom adottságai kiválóak: a Cserhát- és Mátra-hegység között található városnak melegvizű strandja és helytörténezi gyűjteménye is van. A város kórháza 153 ágyas. |