| A Rátót-nemzetség ősi birtoka volt a falu. 1294-ben említették először az oklevelek, bár akkor még puszta földterületként. A XIV. század elején Marczali László bán fia, Dezső volt a földesura, aki 1329-ben Szécsényi Tamás erdélyi vajdának adta el. 1414-ben a helységet Garai Miklós nádor Lászlófi Lászlónak ítélte egy birtokperben. A XVI. század közepétől a falu a török hódoltság része volt. 1571-ben Husszein Mohammed káplár és más török katonák voltak hűbérurai. 1633-ban, a váci nahije részeként hat adóköteles háztartást írt itt össze a török. A falu plébániája az oklevelek tanúsága szerint már 1382-ben fennállt. A ma is látható templom 1794-ben épült. A közeli Lapásdpuszta a középkorban önálló település volt, s 1277-ben IV. László Rátót nembeli Porcz Istvánnak adományozta. A községben ma nyolcosztályos általános iskola működik. A környék nagyvadas vadászterület. A faluban mintegy 50–50 társas és egyéni vállalkozás működik. A községnek minilaborral felszerelt orvosi rendelője is van. |