| A település közepén már a népvándorlás korában is erődítmény állt a 60 méter magas és kilenc hektár kiterjedésű sziklafennsíkon. Az itt élő szlávok Újvárnak, azaz "Novi Grad"-nak nevezték a helyet, s ebből alakult ki a mai Nógrád név is. A vár hadászati jelentősége miatt már a honfoglalás idején a környék központja, majd Szent István idejében a vármegye székhelye lett. 1199-ben II. András király Boleszló váci püspöknek adományozta a települést. A vár fénykorát Mátyás király uralkodása idején élte. A török 1544-ben szállta meg először, a település 50 évig a nógrádi szandzsák székhelye volt. A hódoltság végére elnéptelenedett települést felvidéki szlovákokkal népesítették be; a hajdani mezőváros már sosem nyerte vissza régi jelentőségét. A római katolikus templom 1757-ben épült, de középkori elődjét 1299-ben említik az oklevelek. A községnek evangélikus temploma is van. Nógrádon nyolc osztályos körzeti általános iskola, óvoda, művelődési ház, ifjúsági ház, mozi, könyvtár és helytörténeti kiállítás is található. |