A falu közelében feltártak egy, a X. század közepéről származó sírt, amiben nemzetségfői rangra utaló fémvereteket és fegyvereket találtak. Valaha Bocsárlapujtő volt a község neve, ami Mikófalva, Bocsár és Lapujtő falvak egyesítéséből keletkezett, s már egybeépült velük Karancsapátfalva is. Utóbbi község birtokosai az 1500-as években a Balassák voltak. A hódoltság után a Koháryak, a Kubinyiak és a Coburg hercegek voltak a földesurai. Az ősi Bocsár község ott feküdt, ahol ma a Mocsáry-kúria áll. (A szláv bocsár szó kádárt jelentett.) Lapujtő község 1455-ben Somoskő várának tartozéka volt, 1548-ban pedig Mocsáry Balázs lett a földesura. Karancslapujtő neogótikus római katolikus temploma a XIX. század elején épült. A faluban 18 tantermes körzeti általános iskola működik. A falu közigazgatási területén, a Karancs 729 méter magas középső csúcsán áll a feltehetően XIII. századi, a legenda szerint Szent Margit által építtetett kápolna, ami híres búcsújáró hely is. |