| A Zách-nemzetség ősi birtoka volt ez a környék, egy 1227-ben kelt oklevél szerint a család I. Kázmér, Osl fia Vata valamint Kesze nevű tagjai laktak itt. Feltehető, hogy utóbbiról vette nevét a község. A XIV. század elején maga Zách Felicián is itt élt, s az ő birtoka volt a Karancs-hegység déli lejtőin elterülő vidék, s aki visegrádi merénylete után elveszítette életét és javait. 1598-ban Mocsáry Gergely volt Karancskeszi földesura, de az itt élő jobbágyok adóztak a töröknek is. A falu plébániája az 1332–37. évi pápai tizedjegyzék szerint már fennállt, a gótikus templomot 1748-ban barokk stílusban átépítették. A faluban álló Záhorszky–Prónay-féle kúriát 1796-ban építették, késő barokk stílusban; ma a Nógrád Megyei Levéltár kirendeltsége és raktára. A községben óvoda, általános iskola és állami zeneiskola is működik. Emellett a falunak művelődési háza, és három könyvtára is van, illetve létezik a Karancskeszi Községért Alapítvány is. A faluban évente háromszor országos állat- és kirakodóvásárt is tartanak. |