A nógrádi vár tartozéka volt a falu, 1266-ban az ifjabb István király e helységben lakó Bertalan fiait, Kuncsedet és Jóbot a várjobbágyok sorából az ország nemesei közé emelte. A testvérpár leszármazottai az egykor Nógrád megyében sokfelé birtokos Berényi grófok. 1548-ban Berényi András és György voltak a falu földesurai. Karancsberény római katolikus temploma a XVI. században épült, de 1741-ben jelentős mértékben átalakították. A mai falu közelében található Kisaranyi- és Nagyaranyipuszta. Mindkettőt 1246-ban említették először az oklevelek, akkor még puszta földterületként, 1492-ben pedig mint önálló helységek szerepeltek az összeírásokban. A török időkben pusztultak el. A községnek óvodája, általános iskolája, művelődési háza és könyvtára is van. A környék híres nagyvadállományáról, illetve a hegyes vidéken jelentős az erdészeti tevékenység is. A mélyebben fekvő területeken főleg a szarvasmarha tenyésztés számottevő. A községből lehetőség lenne határátkelőhely nyitására Szlovákia felé. |