| Az Árpád-házi királyok korában már bizonyíthatóan fennállt a falu. A legenda szerint 1241-ben IV. Béla király egy éjszakára itt talált menedéket, amikor menekülni kényszerült a tatárok ellen vívott muhi csata után. A hagyomány szerint ennek emlékére építtette a Karancs-hegy csúcsán a király leánya, Szent Margit a Boldogasszonynak szentelt kápolnát. 1548-ban Bebek Ferenc volt a falu és a környék földesura. A török hódoltság és a késő középkori történet eseményei ismeretlenek. Karancsalja római katolikus temploma 1886-ban épült. A falu fölé magasodó Karancs-hegység a Karancs–Medves Tájvédelmi Körzet része. A nagyrészt tölgyesekkel borított területen jelentős erdő- és vadgazdálkodást is folytatnak. A község határában található Tavas a helybeliek népszerű kirándulóhelye és itt van a községi sportpálya is. |