A falu a XIV. században Kacsics-nembeli Szécsényi Kónya birtoka volt, aki 1330-ban Ákos nembeli Cselen fia Jánosnak ajándékozta. Háláját fejezte ki ezzel, mert utóbbi személy – mint alétekfogó, – épp' helyettesítette őt Károly Róbert asztalánál Zách Felicián híres merényletekor. A török hódoltság idején Iliny a nógrádi szandzsák része volt, egyik hűbérurát Pizi agának hívták. A török hódoltság kezdetekor, 1552-ben 16, míg 1579-ben már 26 adóköteles háztartást vettek itt nyilvántartásba. A falu a XVII. századi felszabadító harcok idején teljesen elpusztult: az 1720-as összeírások szerint a falunak a földesúron kívül mindössze egyetlen jobbágy lakója volt. Iliny nem a régi helyén épült újjá: a falu egykor a Pusztatemplom-dűlőben volt. A domb gerincén álló új templom a XX. század közepén épült. A környék mezőgazdasági termelésre kiválóan alkalmas, és a falusi vendéglátásban is rejlenek lehetőségek. A községben óvoda, művelődési ház, könyvtár és idősek napközije található. |