| A község első írásos említése 1332-ből származik. 1333-ban Szécsényi Tamás erdélyi vajda és fivére, Péter voltak a falu birtokosai. A hódoltság nem kerülte el Hugyagot sem: 1562-ben a török kincstári adólajstrom 30 adóköteles háztartást írt itt össze. A környék többi településéhez hasonlóan a XVII. századi harcok okozták a templom pusztulását, – a mai a XVIII. századból származik. 1979-ben találták meg a plébánia kertjében a – feltételezhetően első –, középkori templom keresztelőmedencéjét. A török utáni időkben az esztergomi érsek volt a falu földesura. Egykor a falun keresztül vezetett a főút Budapestről Kassára, de ez ugyanúgy a múlté már, mint az Ipoly felett átívelő híd: előbbit az Ipoly határfolyóvá válása okozta, utóbbit pedig a második világháború helyi harcai. A környék adottságai kedveznek a mezőgazdasági termelésnek. A községben óvoda, általános iskola, művelődési ház, könyvtár és idősek klubja működik. |