| A falu története jórészt ismeretlen; a középkorból mindössze egy Told nevű község ismeretes; nevét terra Thold alakban 1265-ben említették először. Felsőtoldot valószínűleg csak a XVIII. század közepén alapították, mert az 1715-ös és az 1720-as vármegyei adóösszeírásokban egyáltalán nem szerepelt. A falu késő barokk harangtornya 1800 táján épült, temploma pedig soha nem volt. Számtalan tornácos, kontyolt nyeregtetős, a XIX. és a XX. század fordulójáról származó palóc lakóház maradt fenn a faluban a régi pajtákkal, csűrökkel, kocsiszínekkel egyéb melléképületekkel együtt. A falu hegyes- dombos, erdős fekvése miatt mára népszerűvé vált a falusi turizmus kedvelőinek körében. A kistelepülés idegenforgalmi esélyeit javítja, hogy Hollókőre és Szécsénybe rajta keresztül vezet az út. A község szélén húzódik a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet határa; a környék állat- és növényvilága rendkívül értékes, több ritkaság előfordul itt. GALGAGUTA – A község neve régen csak Guta volt. A falu a középkorban már fennállt, első írásos említése 1460-ból származik, – akkoriban a váci püspök birtoka volt. 1472-ben a Szobi család volt a földesura. A török hódoltság alatti történelem ismeretlen, de a korabeli iratok tanúsága szerint 1660-ban Balassa Imre birtokolta a helység felét. A török idők után 1715-ben hat magyar és hét szlovák, 1720-ban hét magyar és huszonegy szlovák háztartást írtak össze. A község evangélikus temploma 1777-ben épült, Beniczky Sámuel udvari tanácsos és személynök anyagi támogatásával. A faluban fennmaradt több népi lakóház a XIX. és a XX. század fordulójáról. A község legnagyobb munkaadója a mezőgazdasági szövetkezet és a Philatélia Hungarica Kft.; utóbbi 34 embernek ad munkát. A faluban szlovák klub is működik az ősök hagyományainak ápolására. |