A római történetírók szerint neves személy is járt a környéken: az Úrnak 174. esztendejében Marcus Aurelius császár légiói élén idáig üldözte a Pannóniát pusztító barbárokat, akikre a birodalom katonái a tó partján mértek megsemmisítő csapást. A győzelmet emlékmű hirdeti a csata helyszínén. A honfoglalás idején a Jenő törzs szállásterülete volt a környék. A középkorban is lakott hely volt Diósjenő, vámos hely, 1460-ban pedig mezővárosi kiváltságokat kapott. A XV. században a husziták szállták meg a környéket. Kálvin tanai igen gyorsan, a XVI. század végén eljutottak ide. A közeli Kámor-hegyén vár állt a középkorban. A szőlőhegyi kápolna építésekor a csúcson kör alakú falazat alapjaira találtak: egy valamikori templom lehetett. A római katolikus templom 1789-ben, a református pedig 1791-ben épült. A községben strand és kemping található és a falusi vendéglátás is működőképes. A tó partján üdülőtelepet alakítottak ki. A Börzsöny Diósjenő területén lévő hegyei a Duna–Ipoly Nemzeti Parkhoz tartoznak. |