| Régen Surány volt a falu neve, az első írásos említés 1138-ból származik, akkor a falu a dömösi prépostság birtoka volt. A XIV. századtól a Csór-nemzetség birtokolta. Csór Tamás csókakői várnagy, királyi főajtónálló, aki 1344-ben a falu templomát építtette, búcsúengedélyt is szerzett a pápától. A község 1429 és 1443 között Szanda várának birtoka volt. A török hódoltság idején, 1562-63-ban Rusztem budai pasa fősolymászának, Hamidnak hűbérbirtoka volt. A XIV. századi templomot az évszázadok folyamán többször bővítették: a nyolcszögletű torony a XVI. század elejéről származik, s a legenda szerint a hódoltság idején mohamedán imaházul szolgált. Cserhátsurány jelentős műemléke a Jánossy-kastély is, ami a XVII. századból származik. A falu közepén kisebb horgásztó szolgálja a helyi idegenforgalom felvirágoztatását. A faluban nyolcosztályos általános iskola, gyógypedagógiai nevelő intézet, óvoda, művelődési ház és könyvtár található. A falu határában halad át az Országos Kék Túra útvonala; az idegenforgalom adottságai jók. |