| A falu a XV. században már jelentékeny település volt, első temploma a XIII. században épült. Első írásos említése 1427-ből származik: akkoriban Szécsényi László birtoka volt. 1461-ig a falu Gömör vármegyéhez tartozott. 1533-ban Szapolyai János a falut Werbőczy Istvánnak adományozta. A község római katolikus temploma 1731-ben épült, a közelében álló, zsindelytetős fa harangláb a XVIII. század második feléből származik. 1903-ban tűzvész pusztította el a helységet. A vízben szegény térség értéke a mesterséges víztározók rendszere, amelyek híres horgászvizek is. A szép fekvésű községben nagy jövője van a falusi vendégfogadásnak; ezt a Karancs–Medves Tájvédelmi Körzet közelsége is elősegítheti. Cereden jelenleg a legnagyobb munkaadó a mezőgazdasági szövetkezet, ami jelentős erdőgazdálkodást is folytat. A falunak nyolcosztályos iskolája van. CSÉCSE – Az oklevelek 1408-ban említették először a falut, Keresztúri Garázda Miklós és Szilágyi László birtokaként. 1422-ben a Rhédeyek, 1429-ben pedig a Palóziak voltak a földesurai. A török hódoltság idején a falu a váci nahije része volt. A községbeli Fráter-kastély klasszicista stílusban épült, s itt nevelkedett egykor Fráter Erzsébet, Madách Imre felesége. (1830-ban itt is kötöttek házasságot.) Az egykori kúriát jelenleg általános iskolának használják, ezért átépítették. A kastély kertje Erzsike-park néven természetvédelmi terület. A közeli Bélahalompusztán szépen helyreállították a volt Keglevich-kastélyt. Csécse római katolikus temploma 1895-ben épült. A község legnagyobb munkaadója, a Cserhátalja Szövetkezet mezőgazdasági termeléssel foglalkozik; a kedvező adottságú területen mind az állattenyésztés, mind a növénytermesztés jelentős. |