| Lakott hely a honfoglalás idejétől. A vár alapjait a tatárjárás után rakták le, az oklevelek szerint 1303-ban már állt. 1386-ban Mária királynő a Garaiaknak adományozta. 1439-ben a Báthory-család lett a földesura, 1528-ban Werbőczy István szerezte meg. A várat 1552- ben Ali budai basa elfoglalta, a töröktől Báthory István országbíró vette vissza 1593-ban. 1663-ban a törökök újra megszállták és felrobbantották a falakat. 1745-ben Mária Terézia az Esterházyaknak adományozta. A falunak gótikus temploma volt, ami a török időkben elpusztult, az új 1759-ben épült. A közeli Hényelpuszta önálló település volt, 1391-ben említették először az oklevelek. A hódoltság alatt néptelenedett el. Buják népviseletét a XX. század elején Glatz Oszkár festőművész örökítette meg. A község közelében, a Keselyréten állnak Nógrád megye valószínűleg legidősebb, védett tölgyfái. A legnagyobb helyi munkaadó a Budapesti Kézműipari Vállalat helyi üzeme és az erdészet. A községben június első vasárnapján minden évben hagyományőrző találkozót rendeznek. A faluban nyolc osztályos általános iskola és művelődési ház is található. |