| Kisterenye, Szupatak, Rákóczitelep, Nagybátony és Maconka egyesítéséből jött létre a város; két utóbbi 1950-ig Heves megyében volt. Kisterenye neve régen Kisterenne volt, s 1413-ban 1455-ben Egyházas- és Vásárosterenne neve is fellelhető az oklevelekben. A birtokos Derencsényi 1431-ben, a huszita betörések idején ötven lovaskatonát állított hadrendbe a csehek ellen, s ugyanebben az évben Hunyadi János a Giskra elleni nagy hadjárat alatt itt ütötte fel a főhadiszállását. A települést 1544-ben feldúlták a törökök. A község plébániája már az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék szerint is fennállt, a templomot azonban 1798-ban, 1903-ban és 1924-ben is átalakították. Az evangélikus templom 1906-ban épült. A barokk Solymossy-kastély a XVIII. század végéről származik, és védett park veszi körül. Bátonyterenye Nagybátony nevű városrésze a Rátót-nemzetség ősi birtoka volt, 1231-ben Bachon alakban fordult elő az oklevelekben. Az egri püspökségnek a XIII. század második felében voltak itt birtokrészei, de ezeket 1295-ben Endre püspök elcserélte. 1487-ben Alsó-Bathon-nak írták, 1549-ben Bathon alakban szerepelt az összeírásokban. A XVI. század közepétől a török hódoltsághoz tartozott, 1552- ben öt jobbágyportát írtak itt össze. 1589-ben az egri vár birtoka volt. A XIX. században báró Solymossy Jenő volt a földbirtokosa. A város temploma 1735-ben épült, határában vannak Ágasvár romjai. Maconka község ma már ugyancsak a város része: 1396-ban Machonka alakban említették az oklevelek, s Neczpáli György birtoka volt. A török időkben elpusztult. A maconkai római katolikus templom XV. századi. A városban valaha jelentős volt a szénbányászat, – ez mára teljesen leépült. A legnagyobb munkaadók: a Fűtőber Kft., a Metal-Coop, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek helyi gyára, a harisnyagyár és a ruhagyár. A Mátra- és a Cserhát-hegység közé települt városban jelentős szerepe van az erdészetnek is. A társas és az egyéni válallkozók száma a városban közel 800. A városnak két középfokú tanintézete is van. |