| Nagykörű határa természeti adottságainak köszönhetően ősidők óta lakott terület. A körbe kanyargó Tisza és árterei biztos megélhetést és védelmet jelentettek egészen a 19. századi folyószabályozásokig. Első írásos említése 1212-ből a monostorára vonatkozik, melynek romjai a legutóbbi időkig megtalálhatóak voltak. A ma is látható Illés-kő és a fennmaradt monda a Török-kor harcairól mesél. Napjainkban leginkább nagy múltú és nagy szemű cseresznyéjéről, nagyszerű tiszai strandjáról és lendületes fejlődéséről, idegenforgalmi és tájrehabilitációs programjairól híres a falu. |