| Az Alföld szívében
Jász-Nagykun-Szolnok megye Magyarország keleti felében, az Alföld közepén, a Tisza
és mellékfolyói mentén terül el. Az Alföld szívében lévő megyét hét másik megye-
Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves és Pest-
határolja.
A Tiszamentén már a történelem előtti időkben különböző népek telepedtek le,
hosszabb-rövidebb időre. A szkíták, kelták, avarok után 896-tól a magyar törzsek
veszik birtokba e tájat. A XIII. században a tatárjárás után jászokat, kunokat és
besenyőket telepített erre a vidékre IV. Béla. Így a Közép-Tiszavidék e négy nép
sajátos együttélésének színterét jelentette a középkorban.
Jász-Nagykun-Szolnok megye a polgári közigazgatás bevezetésekor, 1876-ban jött
létre a történelmi autonóm hagyományokkal rendelkező Jász és Nagykun kerületekből,
illetve Külső-Szolnok vármegyéből. Életére a viszonylag fiatal közigazgatási
egységként való létezés mindmáig erőteljes hatással van. Külső-Szolnok vármegye
három évszázadon át az Eger központú - Heves megyével - összevont közigazgatási
egység perifériája volt. A történelmi Jászság és Nagykunság az 1745-ben véghez vitt
redemptióval a feudális terhektől egy évszázaddal előbb szabadult meg, mint a megye,
illetve az ország többi része. A megye mai formáját a második világháborút követő
években nyerte el, ekkor 10 települést csatoltak hozzá.
Területe 5.607 km2, népességszáma: 423.000 fő. A lakosság kétharmada 15 városban,
egyharmada pedig a 63 községben él. Székhelye a 81 ezer lakosú Szolnok, az ország
11. legnagyobb városa.
A térség településhálózata alföldi típusú, döntően nagy határú, egymástól jelentős
távolságra lévő, népes települések alkotják, a folyók mentén azonban sűrűbb
faluhálózat jött iétre. Hat jellegzetes kistérség különül el egymástól, ezek a megye
nyugati részén elhelyezkedő Jászság és Szolnok térsége, valamint a Tiszántúlon
Törökszetmiklós térsége, a Tiszazug, a Nagykunság és a Közép-Tiszavidék.
Felfedezésre váró sokszínű kistájak
A térség felszíne tökéletes síkságnak mondható, éghajlata kontinentális. Az országban
itt a legmelegebb a nyár, leghidegebb a tél és legnagyobbak a hőmérsékleti
ingadozások. Kevés és egyenletes eloszlású a csapadék, gyakori a szárazság és az
aszály.
A megyét számos folyó - a Tisza, a Kőrösök, a Zagyva és a Hortobágy - szeli át és itt
található a Tisza-tó.
Jász-Nagykun-Szolnok megye területén többféle talaj mutatható ki. A legelterjettebb
anyakőzet a lösz, mellette réti agyag, öntés- és hordalékföldek találhatók. A terület
nagy része mezőgazdaságilag hasznosított, amelynek háromnegyede szántóföld.
Termőképességük általában jónak mondható, de jelentős a szikes talajok előfordulása
is.
A megye földrajzi kistájai karakterisztikus különbségeket mutatnak.
A Jászság: a Zagyva, Tarna folyók háromszögében, a megye észak-nyugati harmadán
elterülő vizek alakította sík vidék, földrajzilag a Mátra-alja folytatása. Kiemelkedő
természeti adottságokkal nem rendelkezik, de a folyómenti hangulatos ligeterdők,
holtágak, a megőrzött növénykultúrák, az idegenforgalom számára is hasznosítható táji
értékek.
A Nagykunság: a megye keleti részén a Hortobágy-Berettyó-Kőrös folyókkal és
holtágakkal átszlt síkság, amely kunhalmokkal őrzött pusztáival leginkább az ősi
félkultúrtáj arculatával, állatvilágával nyújt idegenforgalmi szempontból különlegeset.
Keleti pereme a Hortobágyi Nemzeti Park része.
A Tisza-tó és környéke: a kiskörei duzzasztással kialakított vízfelület az ország
második legnagyobb tava. Különleges tájegység, háborítatlan természeti környezettel,
mesterségesen kialakított tájelemekkel, kiemelkedő fontosságú megyei üdülőkörzet.
A Tiszavölgy, Közép-Tiszamente: a megyét a tengelyében 136 km hosszan átszelő
Tisza folyó partvidéke a Tisza holtágaival egybeesik a Közép-Tiszai Tájvédelmi
Körzettel. A hullámtérben élő nevezetes növény- és állatvilág, az árvízvédelmi gátakon
kívül kastélyparkok, arborétumok, a szolnoki Tiszaliget jelentik a vonzó természeti
adottságokat.
A Tiszazug: a megye déli szegletében található egyedi természeti szépségű kistáj, a
Tisza és a Kőrösök mentén. Itt sincsenek kiemelkedő földrajzi térformák: értékei
elsősorban az élővizek, holtágak, ártéri növényzet és állatvilág, botanikai ritkaságok,
agrárkultúrák.
Gyógyvizek hazája
Az ásványkincsekben szegény terület kitermelhető nyersanyagai közül a jó minőségű
agyagkészleteket, az építési homokot, a helyenként előforduló földgázt és kőolajat
lehet megemlíteni.
A természeti értékek közül kiemelkedik a termál- és gyógyvízkincs. A mintegy
másfélszáz termálkút többségét a szénhidrogénkutatások során tárták fel.
A termálvízkészlet hasznosításában legfontosabb a turisztikai, a megye 18 településén
24 termálstrand és 5 gyógyfürdő található. Szolnokon, Berekfürdőn, Cserkeszőlőn ,
Tiszafüreden és Túrkevén gyógyvizek fogadják a vendégeket. Kiépült még Jászberény,
Jászszentandrás, Jászapáti fürdőkultúrája is.
Gazdasági hagyományok és megújulás
Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdaságát is mélyrehatóan érintették a '90-es évek
változásai. A megye gazdasága úgyszólván kettészakadt. A Jászságban és Szolnok
térségében az ipar talponmaradt, átalakult. A megye tiszántúli részén a korábban, a
volt szocialista országokba termelő telephelyek bezárásra kerültek, így ezekben a
térségekben a legmagasabb a munkanélküliség, amelynek másik okaként az
agrárgazdaság válsága hozható fel. Megyénkben sajnos országos viszonylatban is
számottevő a munkanélküliség.
A közelmúlt változásai - a jelentős külföldi tőkebefektetés, a kedvező privatizáció, a
magánszféra előtérbe kerülése - és a jó mezőgazdasági adottságok és hagyományok
kedvező folyamatok megindulását tették lehetővé.
A megye továbbra is Magyarország egyik éléskamrája. Az ipar is jórészf a
mezőgazdaságra épül és döntően élelmiszerfeldolgozást végez. Lényegében az
élelmiszeripar valamennyi formája megtalálható. Az iparon belül meghatározó még a
mezőgazdasági-, a háztartási és a hűtőgépgyártás, a mosószerelőállítás, valamint a
cipőkészítés. Az Alföldön a kőolaj-, földgázkutatás és -termelés központja Szolnok
város.
A korszerű gyárak külföldi tőkével megerősödve állják a piaci versenyt. Így többek
között Jászfényszarun a Samsung televíziógyára, Jászberényben az Elektrolux
hűtőgépgyára, Szolnokon a papírgyár, a cukorgyár és a Henkel mosószergyára,
Martfűn növényolajgyár és sörgyár, Törökszentmiklóson a baromfifeldolgozó üzem.
A mezőgazdaság termékszerkezete stabil. Meghatározó a búza-, a napraforgó-,
kukorica- és ipari növénytermesztés, valamint a sertés- és szarvasmarhatenyésztés. A
szántóterület egyharmadán kisüzemek gazdálkodnak. A megye területének harmada
öntözhető.
A megye gazdasága az országoshoz hasonlóan nyitott, a termékek egyharmada kerül
exportra és az alapanyagok nagy része importból származik. A beruházások
egyötödrésze import gép.
Az országnak ez a területe a külföldi tőke számára egyre vonzóbb. Ebben - a kialakult
gazdasági szerkezet mellett - az is közrejátszik, hogy a műszaki infrastruktúra
elmaradottságát nagyarányú lakossági, önkormányzati és vállalkozói összefogással az
utóbbi időben látványosan sikerült mérsékelni.
E vidék életében a kereskedelem mindig fontos szerepet játszott és a gazdasági
fejlődés jelentős tényezője volt. Különösen a megyeszékhelyen jók a feltételek a
tevékenységhez. Az utóbbi években sikeresen szervezték meg a szolnoki nemzetközi
vásárokat, amelyek szélesítették a térség nemzetközi- gazdasági kapcsolatait.
Jelentős változásokon ment át a megye idegenforgalma és vendéglátása, amely teljes
mértékben magánkézbe került. Számottevően fejlődött a tranzitforgalom kiszolgálása,
számos új színvonalas étterem és szálloda nyílt a nagyobb városokban és a
Tiszamentén. Kibontakozott a falusi turizmus is. Új idegenforgalmi szerveződések jöttek
létre, az információs irodák hálózatára támaszkodva más jellegű marketing munka
kezdődött el.
A vállalkozások száma az utóbbi években megsokszorozódott, 80%-uk ma már a
magánszférába tartozik.
A vállalkozás- és befektetésélénkítés intézményei kialakultak. Vállalkozásfejlesztési
alapítványok, térségfejlesztési irodák, regionális fejlesztési társaságok és a kamarák
segítik a gazdasági fejlődés megindulását.
Híd Kelet és Nyugat között
A megye közlekedésföldrajzi helyzete a vasúti, a közúti és víziszállítások tekintetében
egyaránt kedvező. Jelentős nagyságú átmenő forgalom mindig számottevően
befolyásolta a települések - főleg Szolnok - életét, fejlődését.
A megyét centrális helyzetéből adódóan fontos tranzit útvonalak szelik át, amelyek az
ország keleti és nyugati részeit kötik össze. Vasúthálózata 500 km hosszú. Itt halad
keresztül a Budapest-Záhony vasútvonal, amely Ukrajna és Oroszország felé, a
Budapest-Lökösháza vonal, amely Románia felé biztosít vasúti összeköttettést. A
Hatvan-Szolnok-Szentes vasúti pályák pedig észak-dél kapcsolatokat tesznek
lehetővé. Szolnokon van az ország egyik legforgalmasabb és legkorszerűbb
pályaudvara.
A megyeszékhely térségében a közeljövő egyik legfontosabb feladata a szolnoki
logisztikai szolgáltató központ létrehozása.
A közutakon szintén fontos nemzetközi áruszállításokat bonyolítanak le
Oroszországgal, Ukrajna és Románia irányába. A forgalom növekedik az úthálózaton.
A megyét átszelő E 15-ös főútvonal áteresztő képességének javítására megépült a
Szolnokot elkerülő útszakasz a tiszai Szent István híddal.
A közelmúltban több mint 100 km hosszúságban épültek összekötőutak, elsősorban
Heves megyével javult a megye közúti kapcsolata. Autóbusszal valamennyi település
elérhető, a településeken belüli közlekedést pedig a helyközi járatokon túlmenően 200
kilométernyi helyi vonalhossz szolgálja.
A hajózási lehetőségek a Tisza és a Hármas-Kőrös megyei szakaszain
kihasználatlanok, ennek műszaki feltételei ma még hiányoznak.
A régióban öt, a polgári légi közlekedésbe bevonható repülőtér található: kettő
Szolnokon, illetve egy-egy Kenderes, Kunmadaras, Pusztataskony községekben. Ezek
közül a kunmadarasi tranzit feladatok ellátására is alkalmassá tehető egy különleges
gazdasági övezet kiépítésével.
Fejlődö infrastruktúra - stabil humánszolgáltatások
Az elmúlt évek nagyarányú fejlesztései révén 1995. végére valamennyi települést
bekapcsoltak a hazai és nemzetközi távhívásba. A településeken az elektromos
hálózat kiépítettsége évtizedek óta teljes. Az egészséges ivóvízzel való ellátottság még
a '70-es években megoldódott. Közcsatornahálózattal a települések harmada van
ellátva. A térségi gázberuházások befejeződésével valamennyi település
bekapcsolódott a vezetékes gázellátásba. A települések negyedében kiépült a helyi
kábeltelevíziós rendszer. Az egész megyében igénybevehető a mobiltelefon
szolgáltatás.
A megye valamennyi településén helyben biztosított az óvodáztatás, az általános
iskolai oktatás, az alapfokú egészségügyi és szociális ellátás, továbbá megtalálhatók a
közművelődés intézményei.
A könyvtárak - élükön a megyei Verseghy Ferenc Könyvtárral - a képzést, a kutatást és
a művelődést egyaránt szolgálják. Az alapfokú oktatásra egy nagy hagyományokkal
rendelkező, jól működő középfokú iskolahálózat épül. Több középfokú intézmény
országos hírű és a világbanki programhoz kapcsolódva vesz részt a
képzéskorszerűsítésben. Tanulóik országos versenyeken előkelő helyezéseket érnek
el és tömegesen tanulnak tovább felsőfokú oktatási intézményekben.
A megye felsőfokú oktatásához a jászberényi Tanítóképző Főiskola, a szolnoki
Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola, a GATE mezőtúri főiskolai kara és a szolnoki
katonai repülő műszaki főiskola tartozik. A főiskolákon pedagógusokat, agrár,
kereskedelmi, vendéglátóipari és külgazdasági szakembereket képeznek. A katonai
intézmény légihajózó és műszaki ismereteket nyújt. Az iskolák vonzása az egész
országra kiterjed.
A magasabb szintű egészségügyi ellátás jónak minősíthető. A betegek gyógyítását öt
kórházban végzik.
Mozgalmas kulturális élet
A múzeumi hálózatot a szolnoki Damjanich János Múzeum és hét másik múzeum
képviseli. A jászberényi Jász Múzeum az ország egyik legrégebbi közgyűjteménye.
Bemutatótermek, tájházak, emlékházak és a szolnoki Galéria szolgálják még a kultúra
terjesztését.
A megye színházi élete a szolnoki Szigligeti Színházhoz kötődik, ahová az előadások a
megyén kívülről is vonzzák a látogatókat.
Az 1902-ben alapított és ma is működő szolnoki Művésztelepen a magyar festészet
számos kiválósága dolgozott. A megye hagyományos népművészete elsősorban a
fazekassághoz, a hímzéshez, a szövéshez, a fafaragáshoz és a szűcsmesterséghez
kapcsolódik.
Kiemelkedő a megye zenei élete, a kórus- és néptánctevékenység. Ezt a Szolnoki
Szimfónikus Zenekar, a Kodály Kórus, a Tisza Táncegyüttes és a Jászsági
Népiegyüttes országhatáron túli ismertsége is fémjelzi.
A sport élvonalába a kosárlabda, kézilabda, vízilabda, röplabda, atlétika, jégkorong,
teke és az asztalitenisz, továbbá a küzdő és önvédelmi sportok, valamint az
ejtőernyőzés megyei képviselői tartoznak.
Élő környezet
A megye az ország kevésbé szennyezett területei közé sorolható. Kevés számú, de
jelentős természeti érték található a térségben. Közéjük tartozik a Hortobágy, a Tisza
folyó és a felduzzasztásával létrehozott Tisza-tó, valamint a Kőrösök vidéke. A
körülöttük fellelhető öblök, holtágak, szigetek, továbbá a kialakított táj- és
természetvédelmi területek kellemes látnivalót és tartózkodási lehetőséget kínálnak.
A természeti értékek és a természetvédelmi területek látványa a kerékpáros turizmus
fejlődését indukálta, amelynek lebonyolításához a Tisza árvízvédelmi töltésein
megkezdődött az összefüggő kerékpárút kiépítése. A vadászat, a horgászat, a vízi- és
lovasturizmus szinte minden feltétele megtalálható a megye tájain.
A tiszakürti, a tiszaigari és a karcagi arborétumok, valamint a jászberényi állat- és
növénykert kiemelkedő látnivalót nyújt az idelátogatóknak.
A megye műemlékekben nem gazdag. A középkor emlékeit elsősorban a Jászság és a
Tiszamente templomai őrizték meg. Az újkori építészetet pedig leginkább a városok
közintézményei és a Nagykunság népi műemlékei képviselik. A hagyományos alföldi
mezővárosi és tiszamenti településkép számos városban és községben fennmaradt.
Merre tovább?
A kedvező gazdaságföldrajzi helyzet, a főváros közelsége, párosulva a jó közlekedési
adottságokkal lehetővé teszi, hogy Szolnok város gazdaságszervező szerepe
növekedjék és hosszabb távon az Alföld logisztikai, kereskedelmi és pénzügyi
központjává váljék. Nagy fejlesztési lehetőségek vannak a tranzit forgalom
kiszolgálásának egész megyét átfogó megszervezésében is.
A jelentős termelési tradíciókkal rendélkező mezőgazdaságban nagyobb szerephez
jutnak a munkaigényesebb ágazatok - zöldség, gyümölcs, szőlő. A tároló és feldolgozó
kapacitások bővítésével növekedik a termékek feldolgozottsági foka. Az öntözési
lehetőségek bővítését fogja segíteni a jászsági főcsatorna megvalósítása.
A megye nyugati és középső részén elhelyezkedő feldolgozóipar versenyképessége a
marketing munka és a piaci kapcsolatok fejlesztésével erősödik. Elősegíti ezt, hogy
viszonylag olcsó és jól képzett munkaerő, valamint szabad termelési kapacitások állnak
rendel kezésre.
A turizmus összehangolt tájkonform fejlesztéséhez jó alapot nyújt a kibontakozó falusi
turizmus, a termálkincs, a fürdők sokasága, a Tisza, a Kőrösök és a Tisza-tó. Jászkun
Világ" néven összehangolt rendezvénysorozat kezdődött el hagyományteremtő
jelleggel.
Az infrastruktúra fejlesztésében kulcsterület a környezetet leginkább terhelő problémák
(szennyvíz- és szemét) térségi kezelésének megvalósítása az ezredfordulóig. A
főúthálózat átfogó rekonstrukciója, az összekötőúthálózat fejlesztése, a tiszai
átkelőhelyek növelése és gyorsforgalmi úthálózat építésének előkészítése lehetővé
teszik a települések megközelítésének javítását.
Szűkebb pátriánk valamennyi településén el kell érni azt, hogy komfortos, rendezett
körülmények között élő egészséges, biztos megélhetésű polgárok lakjanak itt a
következő évezred elején harmonikus viszonyban a környezettel. |