| A Gyöngyösi-síkon, a megye déli határa mentén, Hevestől 24 km-re nyugatra fekvő település. Több, mint 1850-en lakják. Megközelítése közúton lehetséges. A legközelebbi vasútállomás a Vámosgyörk-Újszász vonalon Jászdózsa. Wrs alakban említették először 1264-ben, de már a honfoglalás korából is feltártak néhány sírt. Első birtokosa az Aba nemzetségbéli Kompolti család volt egészen 1552-ig. 1680-1710-ig lakatlan volt a falu. 1709-ben a Tarnaőrs pusztán lévő kuruc táborban hunyt el pestisben Vak Bottyán kuruc tábornok. Szépen faragott emléktábla emlékeztet a szomorú eseményre. Az emlékhelyet azóta védetté nyilvánították. 1710-ben a Nyáry örökösök majorüzemet létesítettek és fokozatosan betelepítették alkalmazottakkal a néptelen pusztát. A falut a természeti csapások sem kímélték. Kétszer az árvíz, egyszer az éhínség okozott nagy károkat. A XVIII. században az egész falu Orczy birtok lett. Orczy István a jászkunok kapitánya építtette a messze földön híres tarnaőrsi barokk kastélyt 42 szobával, istállóval, lovardával. Ezt a XX. század második felében sajnos lebontották. Jelenlegi temploma - a régi gót stílusú szentély és hajófalak felhasználásával - 1810-ben épült fel barokk stílusban. Kriptájában nyugszik Orczy Lőrinc földesúr. 1774-ben az Orczyak egy családi kápolnát is építettek a falu határában. Tarnaőrs életében nagy szerepet játszott az 1922-ben idetelepült Nagy János. Gázmotoros hengermalmot épített, artézi kutat fúratott, melynek vizét gyógyvízként itták. Később kabinokkal ellátott betonmedencéjű uszodát létesített, amelybe az artézi kút 260C-os kénes, vasas vizét engedik. Lakosai szántóföldi növények művelésével és zöldség-gyümölcs termesztéssel is foglakoztak. A vidék kiválóan alkalmas állattartásra is. Elsősorban sertést és marhát tartottak. Legsürgősebb feladatnak tekintik a templom felújítását. |