| A Mátra északi oldalán a Parádi-Tarna-völgyben, Egertől 26 km-re keletre található a közel 3250 lakosú település. A 24-es úton közelíthető meg Gyöngyös és Eger felől is. A Kál-Kápolna-Bátonyterenye vasútvonalon állomása van. Az első hiteles említése az Anjouk korában, 1329-ben Rexy alakban keletkezett. Neve 1478-ban egy oklevélben fordul elő Rekch alakban. A középkorban kisebb jelentőségű település, nevével újkori történelmében találkozunk ismét. Rezet, cinket, ólmot és nemesfémeket tartalmazó érclelőhelyei már a XVIII. század elején ismertek voltak. Itt volt az ország egyetlen művelés alatt álló nemesfémbányája, amely 1830-1926-ig magánkézben volt, utána Magyar Királyi Állami bánya lett, és ércelőkészítő-művet is építettek. A bányát 1979-ben bezárták, jelenleg beruházókra várva csak fenntartását biztosítják. A település kő-és kavicslelőhellyel is rendelkezik. Innen biztosítják a zúzott követ az M3-as autópálya megépítéséhez. Római katolikus temploma 1891-ben épült, nincs műemléki értéke. A Tahi-Manó-féle, majd Altorjay-kúria XVIII. századi klasszicista részeket tartalmaz. A népművészeti tájházban két muzeális helyiséget rendeztek be 1965-ben. Az 1950-es évek elején szovjet mintára tervezett, hírhedt kényszermunkatábort telepítettek Recskre. Az 1991-ben felavatott monumentális emlékmű és az 1996-ban megnyílt Nemzeti Emlékpark állít örök emléket az ártatlanul meghurcolt, megalázott kényszermunkára ítélt áldozatoknak. Határában található a Recski erdei arborétum, amely botanikai különlegesség, Jámbor Viktor főhercegi kertész hozta létre a XVIII. század végén. |