| A Tisza jobb partján, Füzesabonytól 25 km-re délkeletre, a megye határán fekvő település. A Füzesabony-Debrecen közötti 33-as számú közúton és vasúton is megközelíthető, vasútállomása van. A ma csaknem 3100 lakosú településen már a kő- és bronzkorszakban is laktak. Földvára és bencés kolostora volt. 1445-ben mezővárosként a Tiszán révdíjat és vámot szedett, vásárokat tartott. A falu birtokosai közé tartozott Bornemissza Gergely, az egri vár későbbi kapitánya. A törökök a falu határában fogták el őt 1553-ban. A település a török hódoltság alatt többször is elnéptelenedett. A XVII. század végén már újra lakták. Bencés monostora a XVIII. századra elpusztult. A többségében református vallású lakosságnak két tűzvész és a gyakori árvizek okoztak súlyos károkat. 1935-ben komoly gátakat építettek a lakott helyek és az árterület védelmére. Gőzmalma, gőzfűrészgyára és gombgyára is volt. A lakosság megélhetését elsősorban az őstermelés biztosította. Leginkább gabonát és zöldtakarmányt termesztettek. Az elpusztult bencés apátság helyére épült 1793-ban a műemlék későbarokk református templom. Római katolikus temploma is műemlék, amelynek orgonáját az 1860-as években a nagyhírű Angster József pécsi orgonagyáros készítette. A településen élénk idegenforgalom zajlik, 190 kereskedelmi szálláshely és 17 vendéglátóhely várja a turistákat. A közeli Tisza-tó biztosítja egy üdülőfalu kialakítását, a település falusi turizmusba történő bekapcsolódását. |