| Az Egri-Bükkalján, a megyeszékhelytől 6 km-re délkeletre fekvő település. Csaknem 2150-en élnek a dombok közötti helységben, amely közúton jól megközelíthető. Az általános tendenciákkal szemben Ostoros népességszáma növekedést mutat. Egerben található a legközelebbi vasútállomás. Határában van egy 30 hektár felületű víztározó és egy lefojtott hőforrás. Nevét Ostoros vizéről kapta, amelyet Anonymus Istoros alakban említ. 1330-as oklevélben találkozunk először nevével. A bélháromkuti apátság birtoka volt. 1446-ban már szőlőt ültettek a falu jobbágyai. Eger ostromának idején a törökök felégették, később teljesen elpusztították. Csak a XVIII. század elején népesült be újra, és az egri papnövelde birtoka lett egészen az újabb időkig. A szőlő- és gyümölcstermesztés mellett a XVIII. században megnyílt kőbányája is. Innen származnak többek között az egri minorita templom alapjának a kövei. 1724-ben épült római katolikus műemlék temploma, amelyet többször is átépítettek. „Csúnyamunka" néven ismert kilátótornya is műemlék, és a török korból való. A lakosság a hódítók elől a tufába vájt pincékben húzódott meg, és ezeket évszázadokon keresztül lakásként is használta. A feltárt pincék száma eléri a 700 darabot. A szabad idő eltöltésére kedvező lehetőségeket biztosít a víztározó mellett kialakított „vízicenter". Tervezik a környéken egy üdülőövezet kialakítását, és várható a hőforrás megnyitása is. Kitűnő borait messze földön ismerik. |