| A megye délkeleti részén, a Hevesi-síkon fekvő régi település, majdnem 12 ezer lakossal. A Tiszától 25 km-re fekvő város a 31-es számú úton közelíthető meg, de a ‘98-ban megépülő M3-as autópálya még kedvezőbbé teszi közlekedését. Az első oklevél 1203-ban említette Hewes alakban. Az Árpád-házi királyok korában a hajdani Hevesújvári királyi vármegye székhelye volt a jelenlegi megye névadója. Településszerkezete az alföldi városokéhoz hasonlít. Belső magját viszonylag nagytelkes utcasorok övezik. A központban működnek az intézmények és a szervezetek. A táj természeti adottságai különösen kedvezőek a növénytermesztéshez. Már a XVII. században is híres volt dinnye-, dohány- és szőlőtermesztéséről. A honfoglalás korában földvár volt a várispánság székhelye, amelynek építési ideje és helye nem ismert. Heves építészeti emlékei nagyrészt megsemmisültek. A római katolikus templomot 1767-ben építették fel, miután a korábbi az évszázadok során tönkrement. A barokk templom szentélye és egyes kapurészletei gót stílusúak. A szószéket, melyet egy férfialak tart, a XVIII. század közepén faragták barokk stílusban csakúgy, mint a templom tölgyfa padjait. A Radics-kúria, amelyben jelenleg a termékeiről messze földön híres Népművészeti és Háziipari Szövetkezet működik, klasszicista épület és feltehetően XVIII. századi részeket is tartalmaz. Meleg vizű jódos strandfürdője gyógyhatású. |