| A 3630 km2 területű Heves megyében 335.000 ember él. Hét város és 111 község található a megyében, székhelye Eger, Megyei Jogú Város.
Az alföld síksága mellett a Mátra-hegység és a Bükk-hegység nyugati része, továbbá a Mátra-alja és a Bükk-alja tartozik Heves megyéhez. Felszíne vízfolyásokban gazdag, melyek vízét a Tisza-folyó gyűjti egybe. A Tisza-tó nyugati része is a megyéhez tartozik. Forrásvizei között a kénes és a szénsavas vizekre már a középkorban gyógyfürdők épültek és napjainkban is ezek a hőforrások a gyógyturizmus alapjai.
A megye gazdaságában az elmúlt évtizedekben kb. azonos arányt képviselt a bányászat, az ipar és a mezőgazdaság. Napjainkban a gazdasági élet egyik pillérévé vált az idegenforgalom. Jelentős energetikai ipara is. Mindenütt kiépült a gáz- és telefonszolgáltatás, jelentősen fejlődik a szennyvízkezelés-, elvezetés. Az 1998. szeptemberében átadásra kerülő M3-as autópálya a megye közlekedés-földrajzi helyzetét javítja majd komoly mértékben.
A megyében lignitet, kevés kőolajat, aranyat, ezüstöt, rezet, ólmot, cinket, bentonitot, kvarcitot, andezitet, agyagpalát és mészkövet bányásznak. Gyártanak itt az építőipar számára cementet, eternitet, kristály és káli öblösüveget, téglát (több helyen is). Vas- és fémfeldolgozó öntödei üzemek és könnyűfém öntöde is található a megyében.
Az élelmiszeripar főbb termékei a cukor és a konzerv. Jellemző a szeszfőzés, a dohánygyártás és a malomipar.
Könnyűipari termékei közül a bútorok, a cipő- és konfekcióipari áruk érdemelnek említést.
Mezőgazdaságára a szántóföldi termesztés, a zöldség és gyümölcstermesztés, valamint kiemelkedő módon a szőlő- és bortermelés jellemző.
A megye állatállománya kevésbé jelentős, vadállománya viszont hazai viszonylatban is kiemelkedő (muflon, szarvas, őz, vaddisznó).
A turizmust kedvelők (zöld-, sport-, vízi-, hegyvidéki-, gyógy-, lovas-, bor-, konferencia-, vadászati turizmus) télen-nyáron kedvező feltételeket találnak megyénkben. |